Képgaléria
A kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében 2009
Pécs megyei jogú város
Pécs megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.
A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.
A 150 éves török hódoltság után - e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város -, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Svábok, horvátok, szerbek, romák és magyarok ma is békében élnek egymással.
A város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz.
A jelen kézművesei
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2001-ben alapított "Magyar Kézműves Remek" címet 2007-ben a szakemberekből álló zsűri döntése alapján 36 pályázatból 21 pályamű érdemelte ki termékeivel. 15 pályázó emléklapot kap.A 2007-ben meghirdetett felhívásra érkeztek be eddig a legnagyobb számban nagyon színvonalas pályamunkák. Ezért már a hatodik alkalommal változatlan összetételben dolgozó tíztagú zsűri döntése nem volt könnyű.
A Magyar Kézműves Remek címet nyert pályázók közül néhány mestermű olyan nagyszerű kivitelben készült, hogy még az elvárható magas minőségi színvonalat is messze meghaladták. Ezek a tárgyak a legkisebb technikai részletekben is azt igazolták vissza, hogy a szakmájukat felsőfokon gyakorló mesterek készítették. Az alkotóknak ezúton is kifejezzük őszinte elismerésünket, mert kiváló teljesítményt nyújtottak.
Gulácsi János elektromechanikus - Pécs
Pályázati témája a pécsi zsinagóga homlokzati órája.A Gulácsi és Fia Elektromechanikai Kft. toronyórák, hajtóművek, ipari órarendszerek gyártásával foglalkozik. A cég kiváló munkájáért 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 2002-ben is elnyelte a Pécs Expo vásári különdíját. 2005-ben Gulácsi János elnyerte az év kézművese díjat.
A pécsi zsinagóga homlokzati órájának felújításánál megjelenésében és tartalmában is egyedülálló megoldást alkalmazott. A közös számlapon két mutató pár jelzi az idő múlását, az egyik a közép-európai időt, a másik a héber hagyományokat követi. A zsűri értékelése alapján a pécsi zsinagóga homlokzati óralapjának esztétikai és az óraszerkezet különleges megoldásáért Gulácsi János pályázata megkapta a Magyar Kézműves Remek címet.
(A fotón balra)
Mosonyi Csabáné tojásíró népi iparművész - Pécs
2005-ben már sikerrel pályázott. Ezúttal is hímes tojásokat mutatott be, geometriai mintákkal
és növények festőlevelével színezve A hímes tojások a Kárpát-medence mintakincsén alapulnak, ennek hagyományos technikájával, a viaszos írással készültek, színezése is a természetes növényi anyagok főzetével történt. Évszázados hagyomány a hímes tojások készítése.A sokféle technika közül a legelterjedtebb volt a viasszal való írás. Jelentése volt a mintáknak és a színeknek egyaránt. Ezért hímes tojás írása több egyszerű tojásdíszítési módnál, átvitt értelmű jelentése is igen meghatározó jelentőségű. 2005-ben kezdett el saját hímes tojás minta-kincstárt készíteni. Minden eddig dokumentált mintát tojásra írta, s mára közel 1600 darabos gyűjteménye van.
A pályázatra benyújtott, a magyar népi kultúra gyökereit bemutató, hagyományos technikával készült tojások éppen ezt a nemes egyszerűséget és visszafogott megjelenést reprezentálják.
A zsűri értékelése: különleges, egyéni hangvételű alkotások, igényes, ízléses a kivitelezés, amelyért Magyar Kézműves Remek címet érdemel.
Kovács Valéria üvegfestő - Kaposvár
Pályázatának tárgya: Kaposvár a virágok városa, három kép a Főtér épületeivelNapjainkban az üvegfestés szinte kihalófélben lévő szakma, amely iránt az utóbbi években ismét felélénkült az érdeklődés. Magyarországon a 19. század végén Róth Miksa teremtette meg a középkori üvegfestés hagyományaira alapozva, új módszerével a követendő irányt.
"Mert a jó üvegfestménynek mindig egyszerű vonalakban tiszta színezéssel kell megalkotva lennie, minden képszerű és plasztikus hatás kerülendő". A színes üvegeken beáramló fénnyel meghittebbé, vidámabbá lehet a teret varázsolni. Munkáival ezt a hangulatot kívánja erősíteni. Termékeit saját üzletében árusítja, kézzel festett, egyedi jellegük miatt másutt nem kaphatók. Határozott fejlődés érzékelhető a pályázó eddig benyújtott munkáihoz képest. A szecessziós üvegképek témája összhangban és harmóniában van a keretező díszítéssel, jól kontúrozott. A központi téma szépen megrajzolt, jól kidogozott, jó perspektívájú. Az alkalmazott színek szépek. Pályázata Magyar Kézműves Remek címet érdemel.
Nepp Dénes szíjgyártó népi iparművész - Szekszárd
Csipkés, rézveretes, aranyozott, fonott sallangos parádés lószerszámmal pályázott. Családi hagyományait folytatva tanulta ki a szakmát, 1979 óta kisiparos, egyidejűleg mestervizsgát is tett. Alapelve a precizitás és a magyar szíjgyártó hagyományok tisztelete. Ennek megfelelően lószerszámai teljes egészében kézzel szabottak és varrottak. Sok helyen alkalmaz rejtett varrást. Az általa használt bőr tartósságát a pécsi bőrgyár kiváló minőségű növényi cserzésű bőrei garantálják. A parádés magyar szügyhámokat elsősorban fogathajtó versenyzők számára készíti. A díszcsatok rézből öntöttek és aranyozottak. A csipkés csatos lószerszámoknál a felső bőrt mindenhol csipkézi, helyenként a levékonyított alátét bőrön alkalmazza. A fonott sallang, amely a mesterre jellemző egyéni motívumokat tartalmaz, a lószerszám ékszere. Ilyen fonási technikát csak Magyarországon alkalmaznak, a világ más részein nem ismerik.
Parádés lószerszáma a tőle megszokott igen magas szakmai tudását tükröző igényes, elegáns és szép kivitelezésű munka. Technológiailag abszolút csúcs!!! A pályaművek között is az egyik kiemelkedő alkotás. Üzletében turistákat is fogad, lehetőséget biztosít mesterség bemutatók megtartására is. Minden terméke zsűrizett. Lószerszámaival már több fogathajtó szerzett világbajnoki aranyérmet vagy ezüstérmet. 2004-ben nyert először a Magyar Kézműves Remek címet.
Parádés lószerszáma a tőle megszokott igen magas szakmai tudását tükröző igényes, elegáns és szép kivitelezésű munka. Technológiailag abszolút csúcs!!! A pályaművek között is az egyik kiemelkedő alkotás. Üzletében turistákat is fogad, lehetőséget biztosít mesterség bemutatók megtartására is. Minden terméke zsűrizett. Lószerszámaival már több fogathajtó szerzett világbajnoki aranyérmet vagy ezüstérmet. 2004-ben nyert először a Magyar Kézműves Remek címet.